M�snap reggel mindenki k�s�n kelt. Mikor azonban a k�t j�mad�r kinyitotta a szem�t, �szlelhett�k, hogy Sota m�r nem fekszik k�z�tt�k.

-         Hova mehetett? – k�rdezte Inuyasha, de ez egy amolyan v�laszra nem v�r� k�rd�s volt. Kagome megvonta a v�ll�t �s r�fordult a fi�ra, aki egy kicsit megd�bbent.

-         Na �s hogy aludt�l? – k�rdezte a l�ny �s megcs�kolta a fi�t, aki persze viszonozta.

-         H�t, aludni…j�l. – mondta Inu. – B�r, ha az �cs�d nem j�n be…-gondolta (volna), de mikor �szrevette, hogy hangosan gondolkodott tiszta v�r�s lett.

Ezen a l�ny igen j�t nevetett.

-         Igen, azt hiszem �rtem mire gondolsz. – mosolygott �s r�hajtotta fej�t a fi� mellkas�ra.

-         Kagome, nem k�ne lem�sznom az �gyr�l? – k�rdezte Inuyasha.

-         Mi�rt, nem szeretn�l velem lenni? – k�rdezte egy cseppnyi s�rt�d�tts�ggel a l�ny.

-         Nem dehogy, nem err�l van sz�, csak mi lesz, ha anyuk�d benyit �s �gy tal�l minket?

-         Akkor megtudja, hogy ki volt az aki miatt sokszor nem figyeltem arra amit nekem mondott. – mondta �s ism�t megcs�kolta a fi�t, de ez m�r sokkal komolyabb �s szenved�lyesebb cs�k volt mint az el�z�. �ppen nagyban cs�kolgatt�k egym�st mikor a fi� hallotta, hogy l�ptek k�zelednek egyenesen a szoba fel�. Inu gyorsan kicsusszant a l�ny al�l �s egy kisebb nyekken�ssel a f�ldre ker�lt.

-         Kagome! – �breszt�, k�sz a reggeli! – J�tt be Anyuk�ja a szob�ba egy nagy kupac szennyessel a kez�ben. – �, Inuyasha, van kedved vel�nk tartani? – k�rdezte mosolyogva az asszony.

-         ���…persze sz�vesen. – mondta a fi� �s Kagom�ra pillantott, aki er�ltetett mosolyt „termelt”.

-         Mindj�rt megy�nk. – mondta �s l�tv�nyosan visszad�lt az �gyba.

-         Rendben, de siessetek. – mondta �s elment

-         Huh, ez meleg volt.

-         Nem Kagome, EZ NAGYON MELEG VOLT!!! – mondta Inuyasha.

-         ��…

-         Egy�bk�nt meg azt hittem, hogy nem �rdekel az ha anyuk�d megtudja…

-         Ok�, nem �rdekelne, de valahogy akkor is jobban szeretn�m �n elmondani neki, mint hogy bej�n a szob�ban �s �gy tudja meg az eg�szet, hogy �ppen az �gyban hemperg�nk…

-         Mi nem is hemperegt�nk. – mondta Inu �s megvakarta a f�l�t ˆ.ˆ

-         Akkor hogy a l�nya egy kutyaf�l� hanoyuval fekszik. – ebben a pillanatban Inu a f�ldbe d�ng�lve fek�dt �s morgott.

-         Jaj, Inuyasha, bocs�ss meg, nem volt sz�nd�kos. – mondta �s bocs�natk�r�en lem�szott a fi�hoz �s felemelte.

-         KAGOME!!!

-         Mondtam, hogy bocs�nat. – hebegte a l�ny „Im�dom, mikor morcos, ilyenkor agyon tudn�m cs�kolgatni…v�rjunk csak, a tegnap este ut�n, szerintem m�r megtehetem.” Gondolta a l�ny �s a morg� fi�ra vetette mag�t.

-         Nehogy azt hidd, hogy most megbocs�tottam. – mondta a fi�, de ez m�r csak a b�szkes�ge volt, bel�l, nem is haragudott r�.

-         Nah menj�nk le enni. – mondta a fi� �s fel�llt.

-         Egy pillanat, csak �t�lt�z�m. – mondta a l�ny �s miel�tt a fi� egy l�p�st is tehetett volna, m�r dob�lta is le mag�r�l a pizsam�t. Ott �lt meztelen�l a fi�kokban kutatva.

Inu csak d�bbenten figyelte a l�nyt, majd v�r�sen elfordult. Tudta, ha nem fordul el �s nem vezeti gondolatait m�s ir�nyba, nem b�r ellen�llni a cs�b�t�snak. De mire ez v�gigfutott az agy�n a l�ny m�r fel�lt�zve megfogta a kez�t, kicsit s h�ta m�g�tt �llt, �gy a fi� vett egy fordulatot �s megcs�kolta a l�nyt, m�r kezdte volna megszabad�tani ruh�it�l, mire a l�ny pajkos mosollyal  kibontakozott az �lel� karokb�l �s kisz�k�tt az ajt�n. A fi�, akinek gyorsan leesett a dolog  nevetve futott ut�na, majd r�ugrott �s a lend�lett�l felborulva beborultak a konyh�ba. Kicsit furcs�k voltak, Kagome Inu l�bai k�z�tt hevert, de egyik�k sem tudott fel�lni a nevet�st�l. Inu ekkor elkezdte csikizni a l�ny oldal�t, aki ekkor m�r visongott, mint nevetett. Mikor �szrevett�k, hogy Kagome anyuk�ja, Sota �s a Nagypapa d�bbenten n�zik �ket. Ekkor visszatartott nevet�st�l pr�szk�lve felt�p�zkodtak �s le�ltek az asztalhoz. Gyorsan elvettek egy-egy pir�t�st �s belet�mt�k a sz�jukba, hogy nehogy megint nevet�sben t�rjenek ki. Mikor v�geztek a reggelivel, nevetg�lve vonultak ki a szabadba.

-         Mikor megy�nk vissza? – k�rdezte Kagome

-         A szellemvil�gba?

-         Igen.

-         Szerintem el�g lesz ha holnap, vagy holnaput�n. – mondta a fi�.

-         Igaz, jobb ha Sango �s Miroku is kettesben marad, tal�n Miroku �szhez t�r �s besz�l Sangoval.

-         Igen. – mondta a fi� �s a l�ny kez�t fogva v�gign�zett Kagom�n.

-         Inuyasha?

-         ���…igen? – j�tt zavarba, mert �ppen a l�ny cs�p�j�t szeml�lte nagy csod�lattal.

-         Komolyan mondtad, amitm�ltkor mondt�l?

-         M�rmint..

-         Azt, hogy nem akarsz szellemm� v�ltozni.

-         �…Igen, azt hiszem komolyan.

-         Akkor j�. – mondta a l�ny �s megcs�kolta a fi�t, mire �jra kezdet�t vette a fog�cska.

-         Futottak az udvarban, n�ha leter�tett�k egym�st a f�ldre �s szenved�lyes cs�kol�z�sba kezdtek, de p�r pillanat m�lva egyik�k �szbe kapott �s a j�t�k… - �gy futkostak, m�g teljesen kimer�lve be nem mentek a h�zba. (Kagome anyuk�ja elment dolgozni �s m�g nem �rt haza, Sota iskol�ban volt �s a Nagpapa a rakt�r�ban volt �s szerelgette a var�zs m�ty�rk�it.)

-         Megj�tt�nk! – j�tt egyszerre az anyuka �s Sota hangja, majd Nagypapa is bel�pett a h�zba.

-         Sziasztok! – ki�ltott Kagome az emeletr�l.